Reggeli után elbúcsúztunk egy osztrák pártól, akikkel az elmúlt héten több alkalommal is ugyanott szálltunk meg. Valószínűleg elkalkulálták magukat, mert 60 kilométerrel a cél előtt ritkán száll ki az ember. De ígérték, jövőre itt folytatják. Érdekes, hogy most este egy olyan párral vagyunk azonos szálláson, akik kb. ugyanazt csinálják, mint mi. Dél Németországból indultak és minden évben közelebb kerülnek Santiagohoz.
A főtt krumplit gondolom mindenki ismeri 😀. Végeredményben jóllaktunk, amin a desszert is segített: mindenfelé gyümölcs morzsával megsütve.
A mai vacsi is kicsit vegára sikerült, gyanítom a két német sorstársunknak köszönhetően, ők ugyanis vegák.
Na, de vissza a reggelhez. A szokott ruházatban indultunk (póló +ing), de nem sokáig bírtuk: egy mező közepén fel kellett venni valami meleget: 12 fok volt. Szokatlan érzés volt fázni, ilyet régen nem éreztünk. Napközben sem volt túl meleg, bár a reggeli felhős idő után alapvetően sütött a nap.
Az útvonal is barátságos volt: 800 és 1050 méter között hullámvasútaztunk, közel 500 méter emelkedéssel, ami nem nagyon tért el az elmúlt hét értékeitől. Erdő, mező, aszfalt, erdei út. Ahogy Erika mondta: harmonikus nap volt.
Ja, és ma a csirkeólban alszunk. Itt:
Belülről is legalább ennyire jó 😀
Gasztro alblog
Pár napja nem esett szó a kajákról, ezt ma pótlom, a két utolsó estével, mivel ezek voltak az izgalmasak.
A tegnapi szálláson érdekesen alakult az étkezés. A házinéni franciául és németül is mondott bevezetőt. Szerencsére az angolról sikerült lebeszélni, már már éhes volt mindenki. Itt egyszerre kaptunk meg mindent, lehetett keverni a dolgokat: saláta, joghurt, héjában főtt krumpli. Ez így elég mezeien hangzik, de volt benne csavar, pl a virágok. A bevezetőben külön kitért rá, hogy ehetők. Hogy a joghurtban mi volt még, nem tudom.
A főtt krumplit gondolom mindenki ismeri 😀. Végeredményben jóllaktunk, amin a desszert is segített: mindenfelé gyümölcs morzsával megsütve.
A mai vacsi is kicsit vegára sikerült, gyanítom a két német sorstársunknak köszönhetően, ők ugyanis vegák.
Spenót krémleves volt, de szerintem mindenféle zöldséget raktak még bele:
Utána kaptunk krumplit meg répát, csicseri borsót, feta sajtot sütve. Nekünk valami felvágott félét is adtak.
Váratlanul finom volt, bár nem feltétlenül a felvágott 😀.
Desszertnek tejfölt (!!!) kaptunk rebarbarával, kis dinnyével. Persze nem tejfölnek hívták, de külföldön ennyire tejföl ízű terméket még nem ettem.
Saint-Jeures, 21 km, 7,5 óra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése